Könyvek
Budapest: Typotex, 311p. 2017. ISBN: 978-963-2799-04-9
A kiadó oldala
Ismertetések, recenziók
Grozdits Hahó: A székely írással foglalkozó olasznak levágták a fejét. Librarius.hu 2017. február 23.
A könyv előszava

Nem különösebben bánom, hogy újra alá kell merülnöm a „régi, elhúnyt idők homályos titkaival” való piszmogásba, annak ellenére, hogy mindig sokkal inkább az elméleti kérdések vonzottak. Korábban sosem hittem volna, hogy egyszer képes leszek csaknem négy évet eltölteni mindössze nyolc kéziratoldal néhány száz kusza vonalkájának bogarászásával. Pedig ez történt 1987 szeptembere és 1991 áprilisa között. Azt sem gondoltam, hogy a filológia akkor is lehet detektívregényhez hasonlóan izgalmas, ha nem rózsakeresztesekkel, alkimistákkal, titkos társaságok történetével foglalkozik az ember.

Pedig lehet – ez már a székely írással való találkozásom előtt kiderült, rögtön elsőben, köszönhetően a szegedi bölcsészkar elsőrangú művelődéstörténeti műhelyének, Keserű Bálint iskolájának. A régi magyar irodalom órákon egyfajta csodálattal vegyes rémülettel tapasztaltuk, hogy tanáraink úgy beszélnek velünk, mintha mi is tudnánk mindazt, amit ők a 15–17. századról tudnak. (A csodálat az ő alapos és kiterjedt tudásuknak szólt, a rémületet meg az okozta, hogy mi lesz, ha a vizsgán is úgy viszonyulnak hozzánk, mintha kollégák s nem – nagyon kezdő – diákok lennénk.) Akit érdekelt, bejárhatott a kedd esti régi magyaros szemináriumokra, ahol ugyan a beszélgetések töredékét sem értettük persze, de megpróbáltunk minél több mozaikdarabkát elrakosgatni, hátha egyszer valami apró képrészlet összeáll majd belőle. Ha valahol, ott meg lehetett tapasztalni, hogy az évszázadokkal korábbi emberi kapcsolatok kibogozása, a gondolatok terjedésének követése, a rejtett összefüggések – lényegében az egykori, európai szintű tudáshálózat – föltárása krimiszerűen érdekfeszítővé válhat. Ugyanezt láttuk – vagy zöldfülűségünkből következően inkább éreztük – a májusi régi magyaros konferenciákon, ahová a kíváncsiskodóbb hallgatókat is magukkal cipelték, és ahol egyrészt megilletődve tapasztaltuk, hogy ott van tanulmányaink teljes két lábon járó szakirodalma, másrészt hogy ez az élő szakirodalom barátságos, emberi és vérbő humorral rendelkezik, tehát a poros írások tanulmányozói nem szükségszerűen aszott, szürke és savanya embergyűlölők. A szegedi bölcsészkar e nagy hírű kutatóműhelye tehát, bár tanítványának nem mondhatom magam, mégis meghatározó szerepet játszott későbbi egyetem- és tudományértelmezésemben.

Jó visszatérni a tőlük sokat hallott nevekhez és fogalmakhoz, hiszen ebben a kötetben az egykori régi magyar irodalom órákon megismert figurák a főszereplők. Arról lesz szó, hogyan alakult ki a székely írás kultusza Mátyás udvarában, s hogy milyen szerepet játszhattak ebben a ferencesek.

E kötet előzményének tekinthető a székely írás leghosszabb emlékének, a Bolognai Emléknek részletes filológiai és nyelvtörténeti földolgozása (A Bolognai Rovásemlék, Szeged, JATE Magyar Őstörténeti Könyvtár, 1991), valamint a magyar hunhagyomány kialakulását és történetét, a korai magyar történelem tényleges keleti, elsősorban török hátterét bemutató könyv (Nyelvrokonság és hunhagyomány, Budapest, Typotex 2011). A közvetlen előzmény pedig a 2014-ben megjelent monográfia (A székely írás nyomában, Budapest, Typotex, 2014), amely a székely írás írástörténeti beágyazottságát, az eredetéről kialakult nézeteket, lehetséges török kapcsolatait, a 10. századból származó, a Kárpát-medencében talált emlékeket, a székely írás emlékcsoportjait (feliratok, kéziratok, hamisítványok), valamint a székely írás kutatásának történetét mutatja be. 

A székely írás emlékeinek eddigi egyetlen összesített forráskiadása 1915-ben jelent meg, azóta a megtalált emlékek száma megsokszorozódott. Az új, valamennyi ma ismert, 19. század előtti emlék kritikai leírását és képét bemutató korpusz hamarosan megjelenik. A készülő munka – műfajából adódóan – sem az emlékek tágabb művelődéstörténeti hátterét nem mutatja be, sem összefüggéseiket nem elemzi részletesen, hiszen elsődleges célja nem a szerzők saját elemzéseinek közlése, hanem az emlékek összegyűjtése, filológiailag megbízható közzététele és pontos leírása. A jelen kötetben viszont éppen a háttér, az összefüggések bemutatása kap nagy hangsúlyt. A kötet a tudományos munkák minden előírását betartva készült, de azt remélem, tágabb olvasói kör érdeklődését is fölkelti – erre szolgál a szélesebb művelődéstörténeti alapozás.

Tartalomjegyzék

ELÖLJÁRÓ ÍRÁS 9

A MORVA REJTÉLY 13

  • A pergamen megvan, a kötet eltűnik 14
  • Amit mégis tudunk 16
  • A Nikolsburgi Ábécé 17
  • Hüllő és bogár?
  • A Nikolsburgi Ábécé betűkészlete 22
  • Ki írta, mikor írta, miért írta? És hogyan került Morvaországba? 27
  • Csak nem Janus Pannonius? 29
  • Az ősnyomtatvány megkerül 35
  • Az elkövető 37
  • Mit tudunk Philipus de Pencziczről? 39
  • Miért van egymás alá jegyezve a székely és a héber ábécé? 44
  • Tollal rajzolt „fába rovás” 50
  • Hogyan tovább? 53

A MÁSODIK ATTILA 55

  • Filipec János párizsi követsége 56
  • Mátyás történetírói 59
  • Az „igricek fecsegő énekeitől” a Képes Krónikáig 67
  • Törésvonalak a középkori történelemszemléletben 75
  • A Névtelen Jegyző és Attila 80
  • Kézai Simon Gesta Hungaroruma 83
  • A székelyek írása Kézai krónikájában 91
  • A székelyek írása Mátyás krónikásainál 94
  • Attila secundus 99
  • A moszkvai eretnek titkos jelei 104
  • Mi volt Mátyás udvarának szerepe a székely írás életében? 109

ÁRKÁDOK ÉS SZOROSOK 114

  • Katona + tudós = birodalomtervező, hírszerző, stratéga 118
  • A tudomány és a művészetek akadémiája 124
  • „Mikor Erdély szorosait elzártam” 126
  • A „kettős busztrofedon” és egyéb furcsaságok 130
  • „Manuscritti diversi”, IV. kötet, 669–686. levél 135
  • Kéz kezet javít 144
  • A bolognai ábécé 150
  • Bötlehemtől Kalifásig 153

8 A SZÉKELY ÍRÁS RENESZÁNSZA

  • Ima és kolofón? 157
  • A naptár 161 A naptár „rejtett” emléknapjai 166
  • Egy forrás vagy több? 169
  • Létezett-e valaha az „elveszett rovásbot”? 172

SZESZÉLYES BÁSTYÁK ÉS A VIDORTEKINTETŰ KOLOSTOR 187

  • A legrégebbi magyar kalendáriumok 188
  • A két legkorábbi magyar csízió 194
  • A bolognai naptár tartalma 198
  • Ferences magyar naptár székely írással 201
  • A székely naptár kora 209 A székely betűs naptár előképei 213
  • Hol találta Marsigli a székely betűs naptárt? 216
  • A szárhegyi Lázárok 219
  • Imolák és cseribarátok a Sármány oldalában 223
  • Kájoni János ábécéi 228
  • A Bolognai Emlék ábécéi és Kájoni „eredeti” betűsora 236
  • Moga Mihály glosszái 238
  • Kájoni és a Bolognai Emlék 243

A KISEBB TESTVÉREK TITKAI 249

  • A Bolognai Emlék naptárának betűsora és a Nikolsburgi Ábécé 252
  • Ferences vonal? 254 A kisebb testvérek 257
  • A ferencesek és az anyanyelviség 262
  • A Hunyadiak és a ferencesek 268
  • László testvér missziós útja az őshazába 271
  • Szárhegy és Buda 275

IDÉZETT IRODALOM

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu