Könyvek
 Eger: EKTF. 90p. 2010. Digitális tankönyvtár.
Elektronikus változat
A könyv előszava

Sokan gondolják úgy, nem túlzás azt mondani, hogy olvasás nélkül pusztán csökkent értékű életünk lehet: nemcsak abban az értelemben, hogy kimaradunk a szépirodalom által teremtett világok megismeréséből, hogy nem jutunk hozzá az életünket befolyásoló alapvető információkhoz, de legegyszerűbb hétköznapi ügyeinket sem tudjuk elintézni a hivatalban, a postán vagy akár a boltban, vásárláskor. Mások azt mondják, ez már a múlt világa, egyre többen vannak, akik ismerik a betűket, de nem olvasnak vagy hiába olvasnak – mert nem értik a szövegek tartalmát –, mégis egész jól elboldogulnak az életben. Vannak, akik a kultúra teljes pusztulását látják az olvasás visszaszorulásában, vannak, akik a kultúra új korszakának kezdetét. Vitáznak az olvasás szerepéről filozófusok, neveléstudományi szakemberek, irodalmárok, pszichológusok, művelődéstörténészek, szociológusok, politikusok, tanárok és szülők. Az olvasással és nem olvasással kapcsolatban a sajtóban, weboldalakon de akár még a bulvárlapokban is legalább annyi közhelyet, mítoszt, babonát, megkövült véleményt és nagyvonalú felszínességet lehet olvasni, amilyen sokrétű az olvasás mint tevékenység maga.

Bármilyen népszerű – sőt már-már közhelyes – is ma a Gutenberg-galaxis pusztulásáról és ennek következményeiről beszélni, sokan vannak, akik nem osztják az aggodalmakat, sokkal inkább természetes változásnak tekintik az írásbeliség visszaszorulását, két értelemben is. Egyrészt azért, mert egyszerűen a technikai fejlődés következménye a hang- és képrögzítés megjelenése, s így a korábban a hang- és képrögzítés helyettesítésére is alkalmazott írásbeliség visszaszorulása. Másrészt azért, mert úgy vélik, a gondolkodás elsődleges eszköze nem az írás által közvetített nyelv, sokkal inkább a kép, a hang, az érzékelés, bármennyire uralja is világunkat a verbalitás.

A következő fejezetek célja, hogy bemutassa az olvasás mint az emberre jellemző kulturális jelenség legfőbb aspektusait: a betűfelismerés kognitív folyamatától a szépirodalmi szöveg befogadásán és az olvasás társadalmi jellegzetességein át a könyv mint szimbolikus tárgy és az olvasás mint szimbolikus kulturális érték leírásáig. Végül szó esik arról is, hogyan értelmezhetők azok a változások, amelyeket az új médiumok, az olvasás riválisainak megjelenése jelent.

A tananyag első része inkább az olvasás pszichológiai, a második fele inkább az olvasás szociológiai vonatkozásaival foglalkozik. Először az olvasás fogalmának különféle értelmezéseit vesszük számba (2), majd áttekintjük azokat a nemzetközi és magyar kutatásokat, amelyek eredményeiből kiderül: mi magyarok mennyire tudunk vagy nem tudunk olvasni (3). Utána az olvasás mint kognitív folyamat legfontosabb sajátosságaival foglalkozunk (4), majd a befogadás elméletével (5), illetve folyamatával (6). Ezt követően azt vizsgáljuk, milyen szociológiai mintákat mutat az olvasás gyakorisága (7), aztán azt, mi motiválja olvasmányválasztásunkat, s milyen ízléstípusokba rendeződnek, milyen olvasási stratégiákat alkalmaznak az olvasók (8). A következő fejezetben az olvasás és a könyv mint tárgy szimbolikus értékével foglalkozunk – többek között azzal, milyen helyet kap az olvasás a szabadidős tevékenységek között, vagy mit fejez ki az, ahogyan könyveinket elhelyezzük a lakásban (9). A könyvtár szerepének átalakulásával, az olvasás népszerűsítésének régebbi és mai formáival folytatjuk (10). Végül az olvasás és a könyv 21. századi helyzetével, a szóbeliség és írásbeliség viszonyának áttekintésével, s a könyv, illetve az írásbeliség jövőjének latolgatásával (11) és összefoglalással zárjuk a tananyagot (12).

Kompetenciák és követelmények A kurzus teljesítése jó színvonalú szövegfeldolgozást, értő, kritikus gondolkodást, kiegészítő anyagok önálló keresését és szelektálását, koncepciózus feldolgozását követeli meg.

Tanulási tanácsok, tudnivalók A tananyag pusztán a legfontosabb kérdéseket veti föl, vázlat, háttér az önálló munkához. Az ajánlott irodalom csak orientál, jócskán bővíthető és bővítendő önálló kutatással. A témának az interneten és nyomtatott formában is óriási az irodalma.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 6

2. Olvasás és olvasáskutatás 8

3. Nemzetközi olvasásértési vizsgálatok 13

4. Az olvasás kognitív folyamatai 20

5. A befogadás elméleti kérdései 27

6. A befogadás folyamata 33

7. Mennyit olvasunk? 40

8. Ízléstípusok, olvasási stratégiák 46

9. A könyv mint szimbólum 51

10. Könyvtár, olvasásnépszerűsítés 56

11. Az olvasás jelene és jövője 61

12. Összefoglalás 66

 

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu