Kutatás

Művelődéstörténeti–történeti antropológiai kutatásaim középpontjában a székely írás használatának története áll – ez azonban természetesen elválaszthatatlan a székely írás mint írásrendszer történetének és eredetének kutatásától, valamint az emlékek filológiai elemzésétől. Kutatásaim fontosabb eredményei:

  1. A legjelentősebb az antropológiai szemlélet alkalmazása a székely írás történetének kutatásában: annak a kérdésnek a következetes fölvetése, hogy mikor, kik, milyen célra használták. A szakirodalom néhány részletkérdést vizsgáló tanulmányon kívül nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, szintén hiányoznak a jelenlegi használatot föltérképező kutatások, s ezek történeti előzményeinek vizsgálata. A használattörténet kutatásának fontosságára már korábban fölhívtam a figyelmet (1996c), és kutatásaim fókuszában jelenleg elsősorban ez a kérdés áll. Az eredmények arra mutatnak, hogy a székely írásnak ismert története során elsősorban identitásjelző (s nem szövegrögzítő) szerepe volt a lényeges (2011e, 2013b, 2014e, 2017a). A székely írás Székelyföldön kívüli kultuszának kezdetét véleményem szerint egyértelműen Mátyás udvarához köthetjük, ahol a király egyik választott identitásának, a hun örökségnek a megerősítésére használták (2014a, 2014e, 2017a). A székely írás kultusza egészen a 19. század közepéig a hunhagyományba ágyazva örökítődött és formálódott tovább (2011a, 2011c, 2011e, 2012c, 2012e, 2012f, 2013b, 2013c, 2013d, 2014e). Ennek a tradíciónak megváltoztatott formája a turanista gondolkodásokhoz kapcsolódó kultusz, és jelen van a modern kultusz ma élő változatainak némelyikében is (2015e, 2015f).
  2. A székely írásról néhány általános ismertetés (1989, 1990a, 2005k, 2010b, 2010g, 2012f) mellett kiemelten foglalkoztam az írásrendszer legjelentősebb emlékével, a Bolognai Emlékkel (1991a, 1991c, 1993a, 2017a). Elkészítettem az emlék kritikai kiadását, tisztáztam a korábbi, 1915-ben Sebestyén Gyula által készített kiadás hiányosságait és a szakirodalomban ennek nyomán elterjedt tévedéseket. Sikerült lokalizálnom az emlék megtalálásának helyét és a részét képező naptár készítésének idejét, földolgoztam művelődéstörténeti és nyelvi vonatkozásait. Később (2010g, 2014a, 2017a) pontosítottam az emlék megtalálásának körülményeit, és új művelődéstörténeti vonatkozásokkal bővítettem az emlék bemutatását, s talán sikerült megtalálnom azt a szálat, amely közelebb visz a naptár keletkezésének okához.
  3. A székely írás más emlékeinek vonatkozásában is sikerült új eredményekre jutnom. Publikáltam a korábban a szakirodalom által nem ismert Gelencei Feliratot (1996d), és új megfontolásokkal egészítettem ki az Isztambuli Felirat keletkezésére, megtalálására, esetleges szerzőjére vonatkozó irodalmat (2010d). Széles művelődéstörténeti keretbe illesztve elemeztem a Nikolsburgi Ábécét, az emlék filológiai részletei közül sokat új megvilágításba helyezve (2017a, 2016d).
  4. Összefoglaltam a székely írás eredetére vonatkozó nézeteket, s fölhívtam a figyelmet arra a nem mindig érvényesülő szempontra, hogy az eredetre vonatkozó ötletek megfogalmazásakor nem tekinthetünk el a történeti háttér tisztázásától (1992b, 1992c). Rámutattam, hogy a székely írás eredetének földerítését meg kell előznie az írás önálló története rekonstrukciójának, rétegződése megállapításának (1996c, 1993b, 2014d), s hogy a rokonsági kapcsolatok kutatásakor nemcsak az ábécét, hanem az írás grafotaktikai jellemzőit is figyelembe kell venni (2002g, 1993b, 1990b). Számba vettem a székely írás előzményeinek tekintett Kárpát-medencei leletek használhatóságát (2014a, 2014f), és cáfoltam az eredet kérdését illetően azt a nézetet, amely szerint elképzelhető, hogy a székely ábécé a magyar humanisták által készített, archaizáló írás (2012f, 2010c).
  5. A jelenlegi használat szubkulturális változatosságát, identitásjelző szerepeit, az írást használók és nem használók attitűdjei közti különbségeket kiterjedtebb antropológiai–szociológiai fölméréssel érdemes tanulmányozni. Ennek megalapozása korábban megtörtént (2011e, 2012f, 2014g), a kutatás jelenleg folyamatban van, első eredményeit konferenciákon ismertettem (2015c, 2015e, 2015f, 2016i).
  6. A székely írásra vonatkozó jelenlegi tudásunk összefoglalásának tekinthető 2014-ben megjelent könyvem, A székely írás nyomában (2014a). A kötet tartalmazza az írással való foglalkozás kutatástörténetét, a székely írás eredetére vonatkozó nézetek kritikus ismertetését, az emlékek sokszor új filológiai részleteket megoldásokat fölvető bemutatását, többször a korábbi irodalomból megszerezhető ismeretek jelentős módosítását, és a székely írás előzményeinek vélhető írások emlékeinek bemutatását.

A témához kapcsolódó további tevékenységek: konferenciát szerveztem a székely írás eredetét és írástörténeti környezetét vizsgáló kutatók számára, az előadásokból tanulmánykötet készült (1992a). Több székelyföldi és egy bolognai kutatóúton vettem részt. A székely írás 15–16. századi használatának kutatását egy SZTE által elnyert TÁMOP-pályázat részpályázata segítette, a reneszánsz kori emlékek bemutatását, illetve a székely írás reneszánsz kori használatának megírását az NKA támogatta. Az utóbbi kiadását az MTA könyvpályázata tette lehetővé. Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjában elhangzott, székely írásról szóló előadásokat (2012f – a másik előadó Benkő Elek volt) követően az MTA BTK főigazgatója Benkő Elekkel és Vásáry Istvánnal együtt fölkért a székely írás teljes korpuszát bemutató kötet megírására. A székely írás modern kultuszának vizsgálata jelenleg is zajlik az OTKA (NKFI) támogatásával.

 

Könyvek
  • A székely írás reneszánsza. Budapest: Typotex, 311p. 2017.
  • A székely írás nyomában. Budapest: Typotex, 350p. 2014.
  • A Bolognai Rovásemlék. Szeged: Magyar Õstörténeti Kutatócsoport. 204p. 1991.
Tanulmányok
  • Az OSZK (szerencsére nem kenyér)bogaras kéziratáról. In: Nyerges J., Verók A. és Zvara E. (szerk.), MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, 613–619. Budapest: Kossuth.
  • A székely írás eredetéről dióhéjban. Magyar Tudomány 2014/5, 572–575.
  • A székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdetei. In: Sudár B. et al. (szerk.), Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés, 329–342. Budapest: MTA BTK.
  • A székely rovásírás. Magyar művelődéstörténeti lexikon X., 167–169. Budapest: Balassi.
  • A gelencei rovásírásos felirat. Magyar Nyelv 92, 80-82. 1996.
  • A székely rovásírás megíratlan története(i?). Erdélyi Múzeum 58, 83-93. 1996.
  • A székely rovásírás átvételének lehetséges útjai. In: Sándor K. (szerk.), Rovásírás a Kárpát-medencében, 79–91. Szeged: Magyar Õstörténeti Kutatócsoport. 1992.
  • A Marsigli-féle székely rovásnaptár és más 15. századi kalendáriumok. In: Békési et al. (szerk.), Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon (A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson – Szeged, 1991. augusztus 12-16. – elhangzott elõadások.), 322–331. Budapest--Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság-Scriptum Kft.
  • Some Graphotactical Correspondences of the Székely and Eastern Turkic runic script. In: Bethlenfalvy et al (eds.), Altaic Religious Beliefs and Practices. Proceedings of the 33rd Meeting of the Permanent International Altaic Conference Budapest June 24–29, 1990, 295–299. Budapest.
  • A székely rovásírás. Néprajz és Nyelvtudomány 33, 65–79.
Kötetszerkesztés
  • Rovásírás a Kárpát-medencében. Szeged: Magyar Õstörténeti Kutatócsoport, 103p. 1992.
Előadások
  • Homoródkarácsonyfalvától Zuglóig: a székely írás identitásjelző szerepének változásai. A Magyar Tudomány Napja. Székelyudvarhely 2016. november 11.
  • Versions of public history representing group identities: Fight for being the masternarrative. The (Web)sites of memory: Cultural heritage in the digital age. Debrecen, 2015. május 29.
  • A székely írás mint hatalmi jelkép – interpretációk egy témára. A hatalom jelei, képei és terei. Szeged, 2015. november 6.
  • A székely írás modern kultuszai és ezek percepciói – hipotézisek és kutatási terv. A székely írás modern kultuszai és ezek percepciói. Szeged, 2015. december 11.
  • Hol érdemes keresnünk a székely írás előzményét? Az Alföld a 9. században II. – Új eredmények. Szeged, 2014. május 21.
  • A little knowledge is a dangerous thing. Interpretations of the contemporary usage of the Székely script. 5th International Conference of Critical Approaches to Discourse Analysis across Disciplines (CADAAD). Budapest, 2014. szeptember 3.
  • Miért nem vált a székely írás a nemzeti történelem részévé? A nemzet szolgálatában. MTA BTK, Budapest, 2014. december 2.
  • A székely írás használata. Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA, Budapest, 2013. április 18.
  • Ősgraffitik középkori templomokban: a székely írás használata Székelyföldön a 13–17. században. A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2013. május 23.
  • Koholmány vagy ősi örökség? A székely írás Kézaitól napjainkig. MTA BTK, Magyar őstörténeti témacsoport. 2012. június 14.
  • A székely írás interpretációi. Interpretáció és megismerés. Szeged: SZAB. 2012. november 5.
  • A székely írás identitásjelző szerepének változásai. Language and Culture in a Changing Region. 7th International Congress of Hungarian Studies. Kolozsvár, 2011. augusztus 24.
  • A székely írás – hol volt, hol nem volt? Kőrösi Csoma Társaság. Budapest, 2010. január 26.
  • Az Isztambuli Felirat: hamis vagy valódi? Török–Magyar Baráti Társaság. Budapest, 2010. április 20.
  • A székely írás. Szkeptikus Társaság. Budapest, 2010. október 19.
  • A székely rovásírás és a reneszánsz. Budapest, ELTE, Centre des Hautes Études de la Renessaince. 2005. november 29.
  • A székely írás átvételének lehetséges útjai. Rovásírás a Kárpát-medencében. Szeged, 1992. március 22.
  • Marsigli székely rovásnaptára és más 15. századi magyar kalendáriumok. III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Szeged, 1991. augusztus 15.
  • Some Graphotactical Correspondences of the Hungarian (Sekler) and Eastern Turkic Runic Scripts. Permanent International Altaic Conference. Budapest, 1990. június 26.
  • A székely rovásírás. A Kõrösi Csoma Társaság Szegedi Tagozata, Szeged, 1989. május 3.
Tudománynépszerűsítés
Projektek
Konferenciaszervezés
  •  Rovásírás a Kárpát-medencében. Szeged, 1992. március 26..
kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu