Kutatás

A hangzó nyelv elsődleges funkciójának – az élő nyelvhasználatra vonatkozó empirikus adatok és a nyelv kialakulására vonatkozó újabb kutatások is ezt erősítik meg – a társas kapcsolatok kiépítése, kezelése, a csoportidentitás kifejezése és a csoporton belüli rang felmutatása tűnik. Az eredetileg kisebb csoportokban élő emberek közösségei számára a csoportok megkülönböztetése, egymástól való elkülönülése kölcsönös volt, és fontos szerepe volt a csoportkohézió erősítésében. A komplex társadalmakban azonban a csoportok közötti hierarchiarendszer kialakulásával megszűnt a kölcsönösség, és megszűnt annak természetessége, hogy a saját csoport nyelvhasználatához egyértelműen pozitív attitűdökkel viszonyuljanak, ha egy másik csoport társadalmi tekintélye, politikai–gazdasági–kulturális hatalma miatt saját nyelvhasználatát normatívan terjesztette ki a többi csoportra. Ilyen helyzetekben a társadalmi hierarchiában leértékelt csoportok tagjai ugyan többnyire vállalják csoportidentitásukat, és e rejtett presztízs bizonyos helyzetekben felülírja a nyilvános (társadalmi) presztízst, de a leértékelt csoportok tagjainak önértékelését jelentősen befolyásolja a hatalmi viszonyok által kanonizált külső megítélés. (2001k, 2002c, 2002d, 2002l, 2003c)

A nyelvi (és kulturális) eltérés érzékelése, hangsúlyozása könnyen vezet nyelvi megbélyegzéshez, s ha a két csoport viszonya nem mellérendelő, akkor a hatalommal rendelkező csoport kezében eszköz az alárendelt csoportok tagjainak diszkriminálásához. Különösen erős a diszkrimináció, ha a társadalmi elit nyelvhasználata kizárólagosan kapcsolódik össze a közoktatással, a médiával, a hivatalos nyelvhasználat minden szintjével. Ilyenkor a társadalmi elit és az iskola által preferált sztenderd változat nem egyszerűen csoportidentitást jelöl, hanem szellemi és erkölcsi fokmérővé válik, s ez egyrészt súlyos iskolai és munkahelyi diszkriminációhoz vezet, másrészt a saját közösség megtagadására, de legalábbis alkalmankénti elutasítására kényszeríti az alárendelt közösségek tagjait. Ráadásul a hivatalos, véleményformáló intézmények (oktatás, média, közéleti közbeszéd) által támogatott nyelvi ideológiák könnyen összeépülnek a „másik” diszkriminációjára egyébként is könnyen hajló népi nyelvészeti véleményekkel. (2000a, 2000f, 2002m, 2004c)

Ha a lingvicista ideológia intézményesített megerősítést kap, akkor a nyelvi megbélyegzés és diszkrimináció nem pusztán a saját közösség megtagadására és a közvetlen nyelvi környezetben élők megbélyegzésére kényszeríti a nemsztenderd változatok beszélőit – súlyos önértékelési és identitásproblémákat okozva ezzel –, de szellemi erőket is elvon a nemsztenderd beszélőktől, s ezzel hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal a szerencsésekkel szemben, akik vernakulárisként az elit nyelvváltozatot tanulták meg. Éppen ezért a sztenderdre építő diszkrimináció az elit hatalmának fenntartását, továbbörökítését, gyerekeik versenytársainak hátrányba hozását szolgálja. A „nyelvhelyesség” elvén alapuló nyelvművelés tehát valójában nem nyelvészeti, hanem társadalompolitikai tevékenység, nem véletlen, hogy alakulásának története szorosan követi a centralizáló hatalmi ideológiák aktuális szempontjait, vezérszólamait, politikai törekvéseit. Nem azonos a nyelvtervezéssel, ugyanakkor elvonja a figyelmet a tényleges nyelvstratégiai kérdésekről. (1998l, 1999f, 1999g, 2000a, 2000f, 2000j, 2001e, 2001h, 2002b, 2002d, 2002l, 2003c, 2003d, 2003e, 2006d, 2009d)

A lingvicista ideológia minden kontextusban káros, kisebbségi helyzetben pedig kifejezetten fölgyorsítja a nyelvcsere folyamatát, különösen, ha az államnyelvet az asszimilációt célzó nyelvpolitika támogatja. Ilyen esetekben a kisebbségi anyanyelv nem csak az államilag erőteljesen támogatott, gazdaságilag és társadalmi érvényesülés szempontjából is előnyösebb államnyelvvel szemben van leértékelve, hanem az anyanyelv sztenderd változatához viszonyítva is, súlyosan sérülnek tehát azok az érzelmi kötelékek, amelyek az államnyelvvel szemben mégis segítenék a nyelvmegtartást. (1995a, 1998e, 1998f, 2001g, 2007k, 2009a)

 

Tanulmányok
  • Diktatúra a nyelvben. In: Gaál Zs. (szerk.), Nyelvészet, művészet, hatalom. Írások Tóth Szergej tiszteletére, 263–275. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó–Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
  • Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer F. (szerk.), Magyar nyelv, 958-995. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • The fall of linguistic aristocratism. In: Nyíri K. (szerk.), Mobile Communication. Essays on Cognition and Community, 71–82. Wien: Passagen Verlag. 2003.
  • Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer F. és Siptár P. (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve, 381-409. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2003.
  • Nyelvművelés nálunk és más nemzeteknél - egy nemzetközi kutatás tanulságai. Társadalomkutatás 20, 121–149. 2002.
  • Das Ende des sprachlichen Aristokratismus. In: K. Nyíri (Hg.), Allzeit zuhanden. Gemeinschaft und Erkenntnis im mobilzeitalter, 73–86. Wien: Passagen Verlag. 2002.
  • A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri K. (szerk.), Mobilközösség – Mobilmegismerés, 67–77. Budapest: az MTA Filozófiai Kutatóintézete. 2002.
  • "A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája": az emberek nyelvhasználata. Replika 2001. november, 241–259.
  • Nyelvművelés és ideológia. In: Sándor K. (szerk.), Nyelv, nyelvi jogok, oktatás, 153–216. Szeged: JGYF Kiadó. 2001.
  • Írás Kosztolányi nyelvszemléletéről. Üzenet 2001. tavasz, 197–205.
 Kötetszerkesztés
Előadások
  • A nyelvi megbélyegzés – miért olyan veszélyes? Stigma 2009. Stigmatizáció/diszkrimináció a pszichiátria közegében és környékén. Kaposvár, 2009. október 17.
  • The fall of linguistic aristocratism. New Perspectives on 21st Century Communications. Az MTA és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének konferenciája. Budapest, 2002. május 25.
  • Nyelvi megbélyegzés: a gének vagy a kultúra örökíti? V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus ("Nyelv és hatalom"). Jyväskylä (Finnország), 2001. augusztus 9.
Tudománynépszerűsítés
  • A nyelvi megbélyegzés. Szószátyár, Klubrádió 2016. július 8.
  • Nyelvészet vagy nyelvművelés? Szószátyár, Klubrádió, 2015. április 3.
Projektek
  • A nyelvi értékítéletek kognitív beágyazottsága (2000–2003)
Konferenciaszervezés
  • Nyelv és hatalom. Szimpozion az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Jyväskylä (Finnország), 2001. augusztus 9.
  • Nyelv és hatalom. Szeged, 2000. november 2. (A Magyar Tudomány Hetének programjaként)
  • From Stigmatization to Tolerance II. Androsz, 1999. szeptember 25–28.
  • From Stigmatization to Tolerance I. Szeged, 1999. május 28.–június 1.

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu