Kutatás

A nyelv elsődlegesen jellemző sajátosságai csak a hétköznapi nyelvhasználat vizsgálatában mutatkoznak meg: az írott szöveg és a normatív elvárásoknak megfelelő, kontrollált beszéd specifikus nyelvhasználati mód. Az írásbeliség linearitása és kontextusnélkülisége, egycsatornás, a beszéd szükségszerű – és lényeges – nonverbális elemeitől megfosztott mivolta, a visszajelzések hiánya, valamint az írásbeliség műfaji hagyományai más stratégiákat tesznek szükségessé, mint a közvetlen élőbeszéd: az előismeretek tételes közlését, a logikai viszonyok explicitté tételét, lexikai kidolgozottságot, a jelentések sokféleségének minimalizálását. Mindez a nyelv másodlagos funkciójának (információközlés, az írás esetében adatrögzítés) céljait szolgálja (a szépirodalmi szöveg értelemszerűen jócskán eltérhet ettől, és közelíthet az élőbeszédhez). A másodlagos szóbeliség korában az írásbeliségnél teljesebb adatrögzítést is lehetővé tevő eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek az ember kognitív berendezkedése számára sokkal kényelmesebb, hatékonyabb (nem egycsatornás) adatrögzítést és nem-személyes kommunikációt tesznek lehetővé. Ennek megfelelően természetes, hogy nem pusztán a szóbeliség kap újra fontosabb szerepet, hanem a 21. század írott kommunikációja egyre nagyobb mértékben mutatja a szóbeliség sajátosságait, ezért írott szóbeliségnek is nevezhetjük. A gyors, olcsó, könnyen javítható, azonnali visszacsatolást lehetővé tevő, térbeli és időbeli kötöttségektől mentes nemszemélyes kommunikáció dominánsan újra az elsődleges szóbeliség korában megszokott nyelvi funkciót, azaz a társas kapcsolatok fenntartását szolgálja. (2007c, 2007d, 2007e)

A 21. századi (info- és mobil)kommunikáció kulturális és társadalmi hatásai

  1. A 21. századra jellemző, időtől és helytől függetlenné vált, állandó elérhetőséget jelentő és sűrűn hálózott kommunikáció jellemzői egyre inkább hasonlítanak ahhoz a kommunikációs formához, amely az emberiség történetének első szakaszában volt jellemző, amikor a csoportok tagjai napi kapcsolatban éltek egymással, és folyamatos volt közöttük az információmegosztás. Az írásbeliség, az utazások, az összetett társadalmak kialakulása lassan fölszámolta a korai állapotokat, a technika fejlődése korábbi fázisaiban fokozatosan az atomizálódáshoz, a közösségek megbomlásához vezetett – jelentős részben azzal, hogy a memória bővítésére, megsegítésére, a tudás terjesztésére, átadására használható egyetlen eszköz az írásbeliség volt. A 21. századi kommunikációs és adatrögzítő technikák elősegítik a szóbeliség, a teljes (nem pusztán hangot és képet, hanem mozgást mutató és azonnali involváltágot lehetővé tévő) kommunikáció térnyerését, a kiscsoporthoz asszociálódó nyelvi formák nyílt presztízsének növekedését, s ezzel komfortérzetünk javulását. Minthogy fajunk biológiai előhuzalozottsága miatt az emberek továbbra is a sűrűn hálózott, szoros kapcsolahálózatokban érzik magukat a legnagyobb biztonságban, az új eszközöket a régi, mentálisan kényelmesebb állapot újrateremtésére használjuk. A mobiltelefon nem pusztán „tartalmas” információk közlésére szolgál, sokkal inkább egyfajta érzelmi köldökzsinórként működik, hiszen segítségével bármikor, bármilyen környezetben és élethelyzetben körülvehetjük magunkat azzal a virtuális védőhálóval, amelyeket a számunkra legfontosabb emberi kapcsolatok jelentenek. (2001d, 2001i, 2001j, 2002i, 2004a, 2005a, 2005f, 2007c, 2007d, 2007e)
  2. A mobilkommunikáció írott formája (SMS) nem „romlott írott szöveg”, hanem leírt, többnyire informális beszéd. Az SMS-ek többsége az érzelmi kötelékeket erősítő „érzelmi fénykép”, élménymegosztás, azaz kapcsolatépítés, esetenként közösségformálás, és nem egyszerű információközlés. Az interaktív infokommunikáció egyéb írott változataira – e-mail, fórumbejegyzések, blogok – ez szintén jellemző lehet, de az elektronikus írásbeliség térnyerésével párhuzamosan megjelent ugyanaz a műfaji–stilisztikai sokszínűség, ami a „papíralapú” írásbeliséget jellemzi. Az írásbeliség eltúlzott tekintélye csökken, a rejtett presztízsű, a kisebb közösséget szimbolizáló, oldottabb, érzelmi biztonságot jelentő informális stílusváltozatok, valamint alapnyelvi változatok viszont terjednek, éppen az infokommunikációs eszközök révén. Azzal, hogy a nemsztenderd változatok az erősen normatív nyelvi ideológiát favorizáló társadalmakban is több megjelenéshez és akár nyílt presztízshez jutnak, elősegítik a lingvicista ideológiák visszaszorítását. (2001l, 2001n, 2001m, 2002c, 2002d, 2002e, 2002i, 2002j, 2002l, 2002n, 2003b, 2003c, 2005i)

 

A témakör kutatását két nagy kutatócsoport munkájához kapcsolódva végeztem. Az egyik (Az információs technológia és a helyi társadalom, 2001–2002) témavezetője Vámos Tibor, a másiké (A 21. század kommunikációja, 2001–2009) témavezetője Nyíri Kristóf volt. Szintén ehhez a témához kapcsolódva szerveztem panelt 2002-ben a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson. A mobilfónia terjedésének társadalmi hatásai, a 21. századi kommunikációs technika hatása a kommunikációra címmel.
Tanulmányok
  • Vissza a természeteshez. Világosság 2007/9, 47–54.
  • Vissza a természeteshez. In: Nyíri K. (szerk.), Mobiltársadalom-kutatás. Paradigmák – perspektívák, 63–71. Budapest: MTA—T-Mobile. 2007.
  • Back to Natural. In: K. Nyíri (ed.), Mobile Studies. Paradigmes and Perspective, 71–80. Vienna: Passagen Verlag. 2007.
  • Mental safety in your Pocket. In: K. Nyíri (ed.), The Global and the Local in Mobile Communication, 179–190. Wien: Passagen Verlag. 2005.
  • A zsebben hordott mentális biztonság. Világosság 2004/7, 13–22.
  • Régi kérdések új megközelítéssel: a naturalizmus a kommunikációkutatásban. In: Ivaskó (szerk.), A kommunikáció útjai, 57–62. Budapest: Gondolat-MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.
  • Lehet-e valóságos a virtuális közösség? Társas kapcsolathálózatok kiépülései a Westel WAP-társalgójában. Világosság 2003/1-2, 131–140.
  • The fall of linguistic aristocratism. In: Nyíri K. (szerk.), Mobile Communication. Essays on Cognition and Community, 71–82. Wien: Passagen Verlag. 2003.
  • "Hivatalok, információs technológiák" – a nyelvi kérdőív adatainak első elemzése. In: Lengyel Gy. (szerk.), Stratégiai szereplők és hivatali nyelvhasználat, 57–74. Budapest: BKÁE. 2002.
  • Das Ende des sprachlichen Aristokratismus. In: K. Nyíri (Hg.), Allzeit zuhanden. Gemeinschaft und Erkenntnis im mobilzeitalter, 73–86. Wien: Passagen Verlag. 2002.
  • A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri K. (szerk.), Mobilközösség - Mobilmegismerés, 67–77. Budapest: az MTA Filozófiai Kutatóintézete. 2002.
  • Globalizáció, regionalitás és nyelv. Világosság 2002/8–9, 32–37.
  • Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új, vagy újra a régi? In: Nyíri K. (szerk.), Mobil információs társadalom, 83–93. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete. 2001.
Előadások
  • Vissza a természeteshez. Szeged, BTKari Tudományos Nap, 2007. április 18.
  • SMS: The virtual umbilical cord. 2005. február 2., University of Jyväskylä, Finnország.
  • Converging and diverging routes of comprehension: how do we understand each other in SMS? Seeing, Understanding, Learning in the Mobile Age. Budapest, 2005. április 28.
  • Mental safety in your pocket. The Global and the Local in Mobile Communication. Places, Images, People, Connections. Budapest, 2004. június 11.
  • Az egysejtű és a chip között: régi kérdések és új megközelítések a kommunikációkutatásban. Kommunikációkutatás 2002. Szeged, 2002. november 29.
  • The fall of linguistic aristocratism. New Perspectives on 21st Century Communications. Az MTA és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének konferenciája. Budapest, 2002. május 25.
  • "Hivatalok, információs technológiák" – a nyelvi kérdőív adatainak első elemzése. Az információs technológia és a helyi társadalom. Műhelytalálkozó, BKÁE. Budapest, 2002. április 17.
  • Molbiltelefónia és nyelvhasználat. 12. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Szeged, 2002. március 28.
  • Lehet-e valóságos a virtuális közösség? Társas kapcsolathálózatok kiépülése a Westel WAP társalgójában. A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest, MTA, 2001. december 7.
  • Köznapi nyelvészeti vélemények a mobilnyelvről. A 21. század kommunikációja. 2001. október 7.
  • Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi? A 21. század kommunikációja; Az információ mobilitása és a mobil információ. Budapest, MTA, 2001. május 29.
  • Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi? A Mobil információs társadalom c. kutatóprogram első műhelytalálkozója. Dunabogdány, 2001. március 10.
Tudománynépszerűsítés
  • Mobiltársadalom – mobiletika. Kossuth Rádió, 2009. január 2.
  • Személyes világtársadalom – zsebben hordott nagyvilág... Kossuth Rádió, 2008. március 24.
  • A “nyelvromboló” SMS-ről – Sándor Klára cáfolata. TV2 Mokka, 2007. június 12.
  • Mobiltelefon és nyelvhasználat. RádióQ, Adó-vevő. 2007. október 17.
  • Az SMS és az aranykor mítosza. „Szombat délelőtt”, Kossuth Rádió, 2005. augusztus 13.
  • Tiltsuk? Tűrjük? Tájékozódjunk! Magyar Hírlap, 2005. február 14.
  • Az SMS hatása a nyelvre. „Kultúrház". M2, 2005. január 26.
  • SMS: köldökzsinór az éterben. 168 óra 2005. január 6., 22–23.
  • Az írott beszéd és az internet. IT-Business 2004. március 24., 18–19.
  • Ímél, cset, szvsz meg a többiek... Továbbtanulás 2003/szeptember-október, 17.
  • „OK, én is sz." (Az SMS-nyelvről.) Találkozások 2002/február, 22–23.
  • A 21. század kommunikációja. „Tudósfórum élőben". Kossuth Rádió, 2002. május 27.
  • Az SMS-nyelv nyelvhasználatra tett hatása. „Számít a technika”. Petőfi Rádió, 2001. május 30.
Projektek
  • A 21. század kommunikációja. 2001-2009, témavezető Nyíri Kristóf.
  • Az információs technológia és a helyi társadalom. 2001–2003, témavezető Vámos Tibor.
Konferenciaszervezés
  • A mobilkorszak nyelvezete. Szekció a 12. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. Szeged, 2002. március 28.

 

 

 

 

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu