Kutatás

A moldvai csángók nyelvi helyzete különleges, hiszen noha a csángó nyelvváltozatok egyértelműen magyar eredetűek, kiinduló dialektusaik egymástól is nagyon különböznek. Szintén eltérnek egymástól a román hatás erőssége, illetve a nyelvcsere előrehaladottsága szempontjából. Ennek következtében az egyes csángó dialektusok között sincs minden esetben kölcsönös érthetőség, és a Kárpát-medencei magyar beszélők számára sem azonos mértékben érthetők ezek a dialketusok. A csángó változatokat sosem „fedte be” a magyar sztenderd, s kimaradtak a nyelvújításból, ezért a 21. század elején saját változataikat határozottan megkülönböztették a magyar székelyföldi és magyarországi változataitól. (2003f, 2005b)

Mindezt figyelembe véve merült föl az a nyelvi jogi kérdés, hogy kinek van joga a csángó változatok minősítéséhez: a változatok eredetéből kiinduló magyar nyelvészeknek vagy maguknak a csángóknak – nyelvi emberi jogi szempontból nyilvánvalóan csak az utóbbi jöhet szóba. Nyelvstratégiai értelemben is gyümölcsözőbb a csángókat saját nyelvváltozataik megőrzésében segíteni – részben mert a román nagyon magas presztízsével szemben így némiképpen erősödhetne a saját nyelvváltozat értékelése, részben mert a Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatokhoz képest a csángók csökkent értékűnek tekintik saját változatukat. Publikációimban fölhívtam a figyelmet azokra a visszásságokra, amelyek az ún. „csángó beiskolázás” során Székelyföldön és Magyarországon történtek, és rámutattam, hogy az akció az adott társadalmi kontextusban csak sikertelenül végződhetett. Javasoltam ugyanakkor egy olyan ábécéskönyv kidolgozását, amely az egyik legtekintélyesebb és legvirulensebb csángó változaton, a klézsein alapul, s csak lassan vezeti be mellette a magyar sztenderdet. A tankönyvet javaslataim alapján egyik csángó tanítványom elkészítette, és több kiadást is megért, sikerrel alkalmazták a csángó gyerekek – valódi anyanyelvi – oktatásában. (1995d, 1996b, 1996g, 1997b, 1998h, 2000d, 2003a)

A csángók nyelvcseréjének sajátosságait elemezve mutattam rá arra, hogy a katolikus egyház és a román állam érdekei évszázadok óta egybeestek Moldvában, s ezért az asszimiláció igen hatékony módját valósították meg: a csángók számára legfontosabbnak tekintett nyelvhasználati tartományban, a valláshoz kapcsolódóan kezdték el a románosítást, s minthogy ennek a nyelvhasználati tartománynak igen magas és megkérdőjelezhetetlen a tekintélye, a továbbiakban a nyelvcsere simán terjedt át a többi nyelvhasználati tartományra. (1996a, 1996i, 1997c, 1997d, 1998g, 1999a)

A csángók nyelvélesztési kísérleteit hátráltatja, hogy a csángók mint téma a magyarországi és erdélyi közbeszéd diskurzusaiban romantikus–szentimentális fölfogásban jelenik meg: mint megmentendő, magáról gondoskodni képtelen kisgyerek, illetve középkori állapotok között élő, középkori magyart beszélő, szintén megmegóvandó „nemzeti kincs”. A szentimentális diskurzust támogatja és használja ki a nacionalista politikai ideológia, s a kettő interakciójából születő közkeletű tézisek nemcsak a közbeszédben általánosak, hanem erősen átitatják a csángókról szóló tudományos diskurzust is. (1998i, 2005h, 2012a)

Tanulmányok
  • A soha meg nem hallott ima. A katolikus egyház szerepe a csángók nyelvcseréjében. folkMAGazin 2016/1 (23/1), 8–13.
  • Discourses on discourses: can we understand each other? In: L. Peti and V. Tánczos (eds.), Language Use, Attitudes, Strategies. Linguistic Identity and Ethnicity in the Moldavian Csángó Villages, 139–167. Cluj-Napoca: The Romanian Institute for Research on National Minorities.
  • The Csángós of Romania. In: Fenyvesi A. (szerk.), Hungarian Language Contact Outside Hungary: Studies on Hungarian as a Minority Language, 163–185. Amsterdam: John Benjamins. 2005.
  • Magyar nyelvélesztés? Megjegyzések a csángó beiskolázási kísérletről. In: Osvát A. és Szarka L. (szerk.), Anyanyelv, oktatás, közösségi nyelvhasználat, 153–182. Budapest: Gondolat-MTA Kisebbségkutató Intézet. 2003.
  • National feeling or responsibility: The case of the Csángó language revitalization. Multilingua 19/1–2, 141–168. 2000.
  • Contempt for Linguistic Human Rights in the Service of the Catholic Church: The Case of the Csángós. In: M. Kontra, R. Phillipson, T. Skutnabb-Kangas és T. Várady (szerk.), Language: A Right and a Resource. Approaches Linguistic Human Rights, 317–331. Budapest: CEU Press. 1999.
  • A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. Korunk 1996/11, 60–75. [= In: A magyar művelődés és a kereszténység. Szerk. Jankovics József, Monok István és Nyerges Judit. Budapest–Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Scriptum Rt., 1130–1150. 1997.]
  • "Apró Ábécé" – apró esély: A csángók nyelvélesztésének lehetőségei és esélyei. In: Csernicskó és Váradi (szerk.), Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat, 51–67. Budapest: Tinta Könyvkiadó és Kiadványszerkesztő Bt. 1996. 
Előadások
  • Ideológia és kutatás: a csángó mitológia. Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók. Budapest, Teleki László Intézet 2005. április 14.
  • Hungarian as an Ausbau language - developing a new standard as a tool for revitalization IX. International Conference on Minority Languages, Kiruna (Svédország), 2003. június 7.
  • A csángókat megmentik, ugye? 10. Élõnyelvi Konferencia, Bécs, 1998. szeptember 4.
  • Nyelvélesztés nálunk: megjegyzések a csángó beiskolázási kísérletről. Az MTA Kisebbségkutató Műhelyének tanácskozása Újratanulható-e az anyanyelv a magyarországi kisebbségi iskolákban? címmel, Budapest, 1998. június 9.
  • Nyelvcsere a keleti végeken. Bárczi Géza Emléknapok. Újvidék, 1997. november 5.
  • Contempt of Linguistic Human Rights in the Service of the Catholic Church. Linguistic Human Rights Conference. Budapest, 1997. október 18.
  • A csángó nyelvtervezés lehetőségei. Az MTA Szegedi Bizottságának Nyelvészműhelye. Szeged, 1997. április 8.
  • A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Róma, 1996. szeptember 11.
  • "Back to the future?" Dialectology and language planning: The Changos and spakers of "Pure Hungarian". IXth International Conference of Methods in Dialectology. Bangor (Wales), 1996. július 29.
  • Apró Ábécé – apró esély. 8. Élőnyelvi Konferencia. Ungvár, 1995. szeptember 28.
Tudománynépszerűsítés

 

 

 

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu