Oktatás

az SZTE BTK Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskolájának törzstagja
a Kultúrfilozófia és Kultúratudomány alprogram vezetője

Kultúrfilozófia, kultúratudományi témák

A kultúra evolúciójának modelljei és filozófiai vonatkozásaik

A 20. század végén bekövetkezett „kognitív ősrobbanás” alapjaiban változtatta meg az emberhez s minden emberhez kapcsolt, korábban az ember sajátosságának tekintett szellemi vagy e szellem által létrehozott tárgyi termékhez – más szóval kultúrához – való viszonyunkat: az elme föltérképezése, naturális architektúrájának – az agynak – gyorsuló megismerése révén az explicit vagy lappangó dualista megközelítésekkel végképp szakítva újra föl kell tennünk azokat a kérdéseket, amelyekre a válaszokat lényegében a 20. század végéig az ember különlegességébe vetett hitre alapozva keresték. A századforduló előtti években megjelentek, az utóbbi két évtizedben pedig jelentősen megszaporodtak azok a modellek, amelyek a kultúrát evolúciós kontextusba helyezik, s az erkölcs, a rítusok, a szokások és szabályok, s kiemelt helyen – mint a kultúra leképezése, konstruálója és fenntartásának, kifejezésének legfőbb eszköze – a nyelv megjelenését és funkcióját ebben a keretben tárgyalják (a legkiterjedtebb elemzéssel Michael Tomasello, a szimbolikusság kiemelésével Terrence Deacon, a metaforikus gondolkodás képességének hangsúlyozásával Steven Mithen, a kultúra érzelmi vonatkozásainak tárgyalásával Antonio Damasio stb.). A kurzus célja ezeknek modelleknek a megismerése, s az immár a dualista előfeltevésektől megszabadított kérdések újrakérdezése.

Kulturális és nyelvi relativizmus, konstruktivizmus és univerzalizmus

Jóllehet a kulturális és nyelvi relativizmus az antropológiai kutatások alapja – e szemlélet nélkül maga a diszciplína is értelmezhetetlen –, és eredményes kutatások sokasága igazolja létjogosultságát, a kulturális – és az ezzel szoros interakcióban álló nyelvi relativizmus a 20. század főáramlatait jelentő, a logikai pozitivizmusból kinövő humán tudományi megközelítések mellett sokszor háttérbe szorult. Az univerzalizmus még a század végén is uralta a humán tudományokat, általános kulturális magyarázóelveket keresve. Az univerzalista megközelítések hátterében többnyire a teológiai vagy racionalista dualizmus áll, ennek következtében e leírások sokszor célelvűek, nem egyszer expliciten ki sem mondott előföltevéseikhez, tételeikhez keresve igazolást. Úgy látszik azonban, hogy paradox módon a kultúrának lényegében csak azon alapelemei tekinthetők univerzálisnak, amelyek az ember biologikumában vannak kódolva, és a csoportban élést segítik (szabálykövetés, harmonizálás, csoportlojalitás stb.). Ezek az alapelemek azonban az egyes kultúrákban csak szubszimbolikus szinten jelennek meg, az egyes kultúrák tényleges megvalósulásaiban (rítusaiban, szabályaiban, szokásaiban stb.) – minthogy a kultúra megjelenési formái és ezek biológiai alátámasztásai nem transzparensek – nem. Az evolúciós keret mutatja meg azt is, hogy az univerzálist, vagy annak tekintettet dekonstruáló, a kultúrát mint szabályrendszert és a jelentésértelmezéseket az egyén szintjére lokalizáló radikális konstruktivizmus azonos lényegű az univerzalizmussal, és mindkét fölfogás alapja a privátnyelv-fölfogás.

 

Nyelvészeti témák

Doktori disszertációk témavezetését a következő témákból vállalom:

  • szociolingvisztika
  • evolúciós nyelvészet (a nyelvi változások elmélete, változások a mai magyarban)
  • nyelvszociológia (nyelvi diszkrimináció)
  • nyelv és identitás
  • nyelvi ideológiák
  • nyelvi attitűdök
  • nyelv és kultúra
  • a székely írás művelődésrtöténete
  • a székely írás modern kultusza
A doktori disszertáció írásának menete, föltételei

A vonatkozó törvények, az SZTE, illetve a Nyelvtudományi Doktori Iskola saját szabályzatán kívül a következő föltételei vannak, hogy a hallgató témavezetésemmel nyújtsa be doktori disszertációját:

  • a dolgozat témáját önállóan választja meg (a pontosításhoz később természetesen segítséget kap);
  • a szakirodalmat az első fázisban önállóan állítja össze, a konzultációkon a földolgozandó irodalom listáját pontosítjuk;
  • rendszeresen konzultál a témavezetővel;
  • a konzultációkon megbeszélt munkafázisokat határidőre teljesíti;
  • a dolgozat benyújtásának határideje előtt legkésőbb hat héttel bemutatja a konzulensnek a dolgozat véglegesnek szánt kéziratát;
  • a dolgozat benyújtása előtt elvégzi a szükséges módosításokat.

 

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu