• A projekt Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt alprojektje
• Támogató: EFOP-3.6.2-16-2017-00007
• Az alprojekt vezetője: Sándor Klára
• Az alprojekt megvalósítója: az SZTE BTK mintegy harminc oktatója és munkatársa; a projekt megvalósításában nagy létszámban vesznek részt hallgatók

A projekt témája magyar és európai viszonylatban is kiemelt fontosságú: célunk az utóbbi években egyre erősödő politikai és vallási radikalizálódás okainak föltárása.

Az elkövetkezendő években várhatóan az európai közbeszéd meghatározó tényezője lesz a kultúrák és identitások összeférhetősége, az integráció vs. a multikulturalizmus esélyei, a migrációs folyamatokkal járó konfliktusok és az ezek nyomán várható radikalizálódás, a társadalmi törések mélyülése. Ugyanakkor radikalizálódás nem csak azokban az országokban jelentkezik, ahol nagy létszámban élnek muszlim vallási kisebbségek, illetve amelyek nagy létszámban fogadnak be migránsokat, hanem ott is, ahol sem korábban, sem ma nem mondható jelentősnek a bevándorlás. Az ilyen országok – köztük Magyarország – közgondolkodásának a megértése segíthet abban, hogy fölfedjük az európai radikalizálódás másik okát. Kutatói hipotézisünk szerint ez az, hogy a baloldali politikai értékrend az Unióban általánosan elvárt normává emelkedett, és lehetséges, hogy a radikalizálódás – más okok mellett – erre a kizárólagossá emelt ideológiai normára adott válasz. A radikális politikai és vallási ideológiák megjelenésére ugyanakkor gyakran szintén radikális válaszok születnek azok részéről, akik a társadalmi radikalizálódást ellenzik, s így radikalizációs spirál alakul ki.

Kutatásunkban központi szerepet játszik annak elemzése, hogy az egyes emberek helyzettől és szándéktól függően kifejezett identitása hogyan befolyásolja a radikális ideákhoz vonzódást vagy azok elutasítását.

A projekt többféle tudományág (társadalomelmélet, szociológia, antropológia, szociálpszichológia, nyelvészet, politikatudomány) korábbi eredményeire építve újonnan kidolgozott, komplex, de egységes elméleti keretben vizsgálja a különféle identitásformákat. jellemzőit, átalakulásait, a különféle identitások konfliktusait. Elméleti következtetéseink alapja empirikus kutatás, melynek adatait két módszerrel gyűjtjük. Országos reprezentatív mintán, valamint hat magyarországi és hat határontúli városban végzünk kvantitatív fölmérést, ezt egészíti ki egy interjúkból és médialemzésből álló kvalitatív kutatás.

A projekt témája magyar és európai viszonylatban is kiemelt fontosságú. Az elkövetkező években várhatóan az európai politikai agenda egyik meghatározó diszkurzusa a kultúrák és identitások összeférhetősége, az integráció vs. a multikulturalizmus esélyei, a migrációs folyamatokkal járó konfliktusok és az ezek nyomán várható radikalizálódás, a társadalmi törések mélyülése lesz, hiszen az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi néhány évben Európa legtöbb országában a korábbinál jóval erősebb politikai radikalizálódási folyamat vált jellemzővé. Az iszlám országokból érkező, az utóbbi két évben minden korábbinál erősebbé vált migrációval párhuzamosan hatványozottan fölerősödtek a vallási különbségként megfogalmazott ellenérzések, gyakran etnikai és kulturális narratívákkal kiegészítve.

A jól érzékelhető problémákra a nemzetközi kutatás elsősorban az identitás-, nemzet- és etnikumelméletek újragondolásával reagál. A sajátos magyar helyzet azonban olyan specifikus kutatásokra nyújt lehetőséget, amelynek eredményei jelentős hozzáadott értékkel jelenhetnek meg a nemzetközi kutatási programokban. Egyrészt módunk van arra, hogy a magyarországi gondolkodási mintákat, attitűdöket és vélekedéseket összevessük az azonos kulturális gyökerekkel, jelentős részben azonos történeti emlékezettel rendelkező, de többetnikumú és többnyelvű környezetben élő határontúli magyar közösségek jellemzőivel.

Másrészt föltárhatunk egy olyan, a radikalizálódásban fontos szerepet játszó jelenséget, amelyet Európa sok országában éppen a migrációból fakadó ellentétek fednek el. Ez azzal van összefüggésben, hogy a belpolitikai polarizáció kiváltó oka ugyan valóban a migrációhoz való eltérő viszony, de a radikalizálódás nemcsak azokban az országokban jelentkezik, ahol nagy létszámban élnek muszlim vallási kisebbségek, illetve amelyek nagy létszámban fogadnak be migránsokat, hanem ott is, ahol már korábban is sok muszlim közösség élt, illetve ahol ma sem mondható jelentősnek a bevándorlás. Ez arra enged következtetni, hogy a politikai polarizáció felszíni oka ugyan valóban a migráció eltérő értékelése, valójában azonban mélyebb szociálpszichológiai okokat is kereshetünk. Kutatói hipotézisünk szerint a baloldali politikai értékrend az Unióban általánosan elvárt normává emelkedett, és lehetséges, hogy a radikalizálódás – más okok mellett – erre az ideológiai hegemóniára adott válasz. A radikális politikai és vallási ideológiák megjelenésére ugyanakkor gyakran szintén radikális válaszok születnek azok részéről, akik a társadalmi radikalizálódást ellenzik, s így radikalizációs spirál alakul ki. A radikalizációs spirál fogalma és működési mechanizmusának részletes leírása nemzetközi viszonylatban is újdonság.

A projekt más szempontból is lényegesen újat hoz. Azért emelkedik ki a korábbi identitásvizsgálatok közül, mert egyszerre veszi figyelembe a szociálpszichológia, a szociológia, az antropológia, a nyelvészet, a kultúratudomány (művelődéstörténet), a politikatudomány, a történeti emlékezet és a mikrotörténetek kutatásának eredményeit, valamint a kortárs politikai folyamatokat. Az elméleti megfontolásokat azonban – sok más kutatásból ez az elem hiányzik – empirikus adatokra építi.

A tervezett kutatás résztvevői sokféle tudományterületről érkeznek (szociológia, antropológia, nyelvészet, filozófia, vallástudomány, irodalomelmélet, művelődéstörténet, történettudomány), tudományos kiválóságukkal, kutatási tapasztalatukkal kiemelkedően alkalmasak a kutatás lebonyolítására, a fiatal kutatók továbbképzésére, a kutatási folyamatok későbbi fenntarthatóságának megalapozására. A projekt megvalósítását a vezető kutatók korábbi tudományos munkája és kutatási, projektvezetési tapasztalatai, már meglévő, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai garantálják, a projekt megvalósításához teljes körű kompetenciával rendelkeznek. Ugyanakkor a projekt jelentősen javíthatja az SZTE Társadalomtudományi Intézetéhez tartozó, eltérő szakmai területeken kutatók, valamint más tudományterületek képviselői tudományos munkájának összehangolását, megteremti a későbbi, a jelenleginél integráltabb kutatói együttműködés és tudományos szinergiaképzés alapjait.