Projektek
A projekt adatai
  • Támogató: OTKA (K 115748)
  • Projektvezető: Sándor Klára
  • Futamideje: 2015–2018
  • A projekt résztvevői: Balog Iván, Pusztai Bertalan, Tóth Andrea (kutatók), a projekt megvalósításán hallgatók is dolgoznak
A projekt leírása
Összefoglaló

A kutatásban arra a mind ez idáig nem kutatott, de érzékelhetően nagy társadalmi érdeklődést kiváltó alapkérdésre keressük a választ, hogy kik, milyen célra, milyen módon használják a székely írást. Azaz: hogyan épül föl a székely írás modern kultusza, mi motiválja a használatát Magyarországon, milyen identitásokat reprezentál ez az írás, milyen más identitáselemekkel kapcsolódik össze, milyen szubkulturális értékekhez kapcsolódik, milyen hagyománykonstrukciókban vesz részt, hogyan függ össze a fesztivalizácóval és a niche-piac építésével.

Vizsgáljuk azt is, hogyan értelmezik az írás használatát azok, akik nem vesznek részt a kultuszépítésben, hogy a használók és nem használók csoportjai milyen attitűdökkel viszonyulnak egymáshoz, s milyen narratívákat építenek a kultusz köré, valamint milyen diszkurzusokba illesztik bele a székely írás modern kultuszát. Kutatásunk empirikus alapokra épül, adataink törzsét kvalitatív vizsgálatokkal, elsősorban a magunk által készítendő interjúk szövegelemzéséből nyerjük.

Végzünk azonban médiaelemzést is, annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak a szubkulturális kultuszban kultuszban kialakított reprezentációk a nagyközönséghez szóló hírmédiumokban az írásról folytatott diszkurzusokhoz.

A kutatás valamennyi eleme új eredményeket hozhat, mert eddig nem kutatott aspektusokat, illetve jelenségeket vizsgál. Ezek a jelenségek jelentős, és érzésünk szerint erősödő társadalmi konfliktusok forrásai. A kutatás elméleti hozadéka az alkalmazott elméletek szükség szerinti módosítása, illetve kiegészítése.

A kutatás alapkérdése

A kutatás alapkérdése, hogy milyen értékek, orientációk, ideológiák, csoportstílusok, politikai cselekvési minták, ön- és ellenségképek, múltértelmezések, jövőképek, ellenségképek, identitásprogramok, életstratégiák fogalmazódnak meg a székely írással kapcsolatban a különböző szocioökonómiai státuszú csoportok esetében. Milyen funkciói, szimbolikus értékei és interpretációi vannak a székely írás modern használatának; hogyan épül föl a kultusza, milyen identitásokat reprezentál, hogyan konstruál autentikusnak tételezett „hagyományt”. Összekapcsolódik-e, és ha igen, hogyan a globalizációra adott válaszokkal, hogyan etnizálja újra a magyar nemzettudatot. Milyen válaszokat vált ki használata és kultusza a kultuszban részt nem vevőkből, illeszkednek-e ezek a válaszok más szimbolikus polarizációhoz. Vizsgálni szándékozunk, hogyan függ össze a hagyományalkotás a fesztivalizációval, hogyan értelmezhetők a fesztiválok mint identitás-alkotási rítusok és fogyasztási terek, mit tudunk meg a székely írás jelenkori kultuszából a szubkulturális fogyasztásról és niche-piac alakulásáról.

A kutatás kiinduló hipotézise, hogy a székely írás modern kultusza egy újfajta konzumerizmus része, amely a székely írás apolitikus kedvelői körében is összekapcsolódik egyfajta okkultista szerepjátékkal, amelyben szintén a vesztesek, a relatíve depriváltak eszképizmusa, fiktív/virtuális közösségbe menekülése, valahová-tartozni-vágyása nyilvánul meg. Föltevésünk szerint az írás kultuszában részt vevő eltérő – akár egymással szembenálló – szubkultúrák identitásait befolyásolja, hogy a külvilág homogén tömbként viszonyul hozzájuk, s ez fölerősíti a sérelmi, illetve viktimizációs diskurzust a témáról.

A kutatás jelentősége

A mai használat empirikus fölmérése fontos alapkutatás: egy eddig egyáltalán nem kutatott fehér foltot tüntethet el, és emel át az ezoterikus laicizmus területéről a tudományos diskurzusba. Ezzel olyan eredményeket hoz létre, amelyek további kutatások kiindulópontjául szolgálhatnak, hasznosíthatók a köz- és felsőoktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben, a turizmusban, az országkép-formálásban, s nem utolsósorban hozzájárul a mai magyar társadalmi konfliktusok megértéséhez, reményeink szerint a konfliktusok számának csökkentéséhez.

A tervezett kutatás hozzásegíthet egy sokféle hiedelemtől, pro és kontra tévhittől sújtott kérdéskör elfogulatlan, szakszerű megismeréséhez; hozzájárulhat a magyar közéletet mérgező, a közértelmességre károsan ható oppozíciók dekonstruálásához, közelebb visz egy reálisabb, idealizálástól és démonizálástól, pozitív és negatív előítéletektől mentesebb kép kialakításához a székely írás modern kultuszát illetően. Ennek alapja, hogy a kutatás révén képet kapunk arról, milyen csoportok használják ma a székely írást, milyen funkcióban, milyen identitásokat reprezentál, s hogyan viszonyulnak ezekhez az identitásokhoz azok, akik nem használják az írást – mindezekről eddig semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre.

Képet kapunk arról, hogy az írást használó szubkultúrák mennyire tudnak egymásról, hogyan viszonyulnak a többi csoporthoz, elég-e az ideológiai kötődés vagy szükséges a széleskörű polarizáló társadalmi kontextus valamiféle közös identitás kialakulásához, és hogy mennyire homogenizálja kifelé mutatott identitásukban az egymástól eltérő, egymással akár szembenálló szubkuktúrákat a hasonló külső kategorizálás – ez más identitásjelző szimbólumok esetében is fontos tanulságokat rejt, mert ezáltal tesztelni lehet, mennyire van jelen a probléma kontextusában a politikai hisztéria, a politikai közösség kettészakadásának szerepe.

Az empirikus kutatás elméleti hozadékaként képet kapunk arról, hogy egy markáns identitásjelző szimbólum hogyan rendelkezhet sokrétű jelentésekkel, ezek hogyan interferálnak, változásai, milyen interpretációs lehetőségeik vannak, hogyan kapcsolódnak ideológiákhoz.

 

kapcsolat
SZTE BTK, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

sandork@hung.u-szeged.hu
altdh@primus.arts.u-szeged.hu